Jövedelemletiltás maximálisan vonható százaléka

Jövedelemletiltás maximálisan vonható százaléka

Aktuális összefoglaló – ellenőrizve: 2026. november 1. Az alábbiak a munkabérből történő levonásra vonatkoznak. A bankszámlára vezetett inkasszó külön végrehajtási intézkedés.

A százalékos és az összegszerű korlát együtt alkalmazandó

• A levonás alapja a munkabért terhelő adók és járulékok levonása után fennmaradó összeg. Ebből főszabály szerint legfeljebb 33%, a törvényben meghatározott esetekben, illetve több letiltásnál legfeljebb 50% vonható le.

• A havi munkabérből általában mentes a végrehajtás alól a minimálbér nettó összegének 60%-a. Ez a mentesség nem érvényes a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtásánál.

• A százalékos levonás után fennmaradó összegből a 200 000 Ft feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható. A 33% vagy 50% ezért önmagában nem írja le a teljes levonható összeget.

2026-os mentes összeg

A NAV tájékoztatója szerint a nettó minimálbér 60%-ának megfelelő mentes összeg 2026. január 1-jétől 128 797 Ft. Ez évhez kötött összeg; más év számfejtésénél az adott évre érvényes összeget ellenőrizze. A gyermektartásdíjra és a szüléssel járó költségre vonatkozó kivételt itt is figyelembe kell venni.

Családi adó- és járulékkedvezmény

A 2025. július 1-jén vagy később induló végrehajtási eljárásokban az érvényesített családi adó- és járulékkedvezményből származó nettó összeg mentes a letiltás alól. Ezt a részt a 200 000 Ft feletti, korlátozás nélkül végrehajtható rész meghatározásakor is figyelmen kívül kell hagyni.

A korábban indult eljárásoknál ez a családi kedvezményhez kapcsolódó mentesség nem alkalmazható. A nettó minimálbér 60%-ához kötött általános mentesség változását ugyanakkor a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A két szabály időbeli hatályát ne keverje össze.

Mit ellenőrizzen a számfejtésnél?

A letiltás típusát és számát, az eljárás indulásának időpontját, a családi kedvezmény kezelését, valamint a levonás után fennmaradó összeget együtt vizsgálja. Több munkáltató vagy több munkabérjogcím esetén a Vht. 62. § (2)–(3) bekezdése szerinti szabályokat is figyelembe kell venni.

A levonási sorrendről és a korábbi programbeállítási példáról a Változások a jövedelemletiltás szabályaiban cikkben olvashat.

Ellenőrzött források

Vht. – 61–65. §, 74. § l) pont és 304/R. §; NAV: jövedelemletiltási mentességek és a 2026-os összeg; MBVK: Mennyit vonhatnak le a munkabéremből?

Történeti tájékoztatás – a korábbi szabályok és a 2022-es állásfoglalás

Az alábbi eredeti szöveg nem a jelenlegi összeghatárokat írja le. A 28 500 és 142 500 Ft-os értékek a 2023 előtti szabályozáshoz tartoznak. A 2022-es MBVK-állásfoglalást eredeti szövegével őrizzük; a mai levonás számításához a fenti aktuális összefoglalót használja.

A végrehajtási törvény 63. § a következőt mondja:

61. § (1)  A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből — e törvényben foglalt részletes szabályok szerint — általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar oldaláról (Kattintson ide):

 

A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (jelenleg: 142.500,- Ft).

 

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek szintén legfeljebb 50%-áig terjedhet.

 

A levonás során mentes – a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével – a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (jelenleg 28.500,- Ft). (Vht. 61. §, 65. §)

 

Kiegészítésként az ehhez kapcsolódó állásfoglalás:

 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz 2022. április 10. napján benyújtott beadványában foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

 

A végrehajtás a jogerős és végrehajtható okiratban foglalt és lejárt határidejű tartozás behajtására irányuló kényszerintézkedés, ezért a végrehajtási törvény méltányossági eljárást a végrehajtó részére nem enged. A végrehajtó kötelessége a végrehajtható okiratban foglalt tartozás behajtása érdekében minden, a végrehajtási jogszabályokban foglalt intézkedés megtétele. Kizárólag a végrehajtást kérő, tehát aki felé a tartozás fennáll, dönthet úgy, hogy a tartozást vagy annak egy részét elengedi. Amennyiben a végrehajtást kérő méltányosságból így dönt, erről írásban tájékoztatja a végrehajtót, aki e döntésnek megfelelően köteles a továbbiakban eljárni

 

Üdvözlettel:

 

MBVK Ügyfélszolgálat