A levelében foglaltak szerint a magánszemély az adóév első két negyedévében (2024.06.05-éig) főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak minősült, majd 2024. 06. 06-ai kezdő nappal létrejött heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszony mellett, vagyis másodfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatta a tevékenységét, vagyis a teljes harmadik negyedévben már másodfoglalkozásúnak minősült. Mivel a levelében foglaltak alapján nem állapítható meg, hogy a levelében említett konkrét számadatokat mi alapján állapította meg az egyéni vállalkozó, ezért egy vélelmet állapítunk fel, mely szerint a magánszemély az egyéni vállalkozói bevétele alapján az átalányban megállapított jövedelmét a 40 % mértékű költséghányad alkalmazásával állapítja meg.
Kiemeljük továbbá, hogy ha 40 százalékos költségátalányt érvényesít, akkor 2024-ben az átalányban megállapított jövedelme (egyéni vállalkozói bevétel 60 százaléka) 1 600 800 forintig személyi jövedelemadó mentes. A 40 százalékos költséghányad alkalmazásánál ez azt jelenti, hogy a tárgyév első napjától keletkezett 2 668 000 forint bevételig az átalányban megállapított jövedelem személyi jövedelemadó mentes.
{Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pontja}
A továbbiakban azt ismertetjük, hogy mi a különbség a főfoglalkozású és a mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége között:
A főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozók – függetlenül attól, hogy az átalányadózás vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó alapján állapítják meg a személyi jövedelemadó kötelezettségüket:
| • | legalább a minimálbér (ha az egyéni vállalkozói főtevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy legalább középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum) után kötelesek a 18,5 % mértékű társadalombiztosítási járulékot megfizetni {Tbj. 40. § (3) bekezdése}, és emellett |
| • | legalább a minimálbér 112.5 százaléka (vagy legalább a garantált bérminimum 112,5 százaléka) után meg kell fizetniük a jogállásukra tekintettel a 13 % mértékű szociális hozzájárulási adót. {Szocho tv. 8. § (3) bekezdése} |
| • | Amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgyhónap közepén heti 36 órát elérő munkaviszonyt létesít, akkor a tárgyhónapon belül a főfoglalkozású státusz törtidőszakának napjaira jutó járulékfizetési alsó határt úgy állapítja meg, hogy a főfoglalkozású státusz napjait megszorozza a minimálbér harmincadrészével. A levelében említett példában az érintett hónap a június, tehát a június hónapra jutó járulékfizetési alsó határt úgy kell megállapítani, hogy a minimálbér harmicadrészét megszorozzuk öttel. Ugyanígy kell meghatározni a tárgyhavi szociálishozzájárulásiadó-fizetési alsó határt is azzal az eltéréssel, hogy az öt napot a minimálbér harmincadrészének 112,5 %-ával kell megszorozni. {Tbj. 42. § (9) bekezdése, Szocho tv. 9. § (6) bekezdése} |
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó a harmadik negyedévben már heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszony mellett folytatja az egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a harmadik negyedév vonatkozásában a Tbj. 42. § (2) bekezdés a) pontja alapján mentesül az előző pontokban ismertetett járulékfizetési alsó határ utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adófizetési alsó határ utáni szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól.
Amennyiben az egyéni vállalkozónak a tárgyév első napjától a harmadik negyedév utolsó napjáig már keletkezik személyi jövedelemadó köteles átalányban megállapított jövedelme, akkor a tárgynegyedév vonatkozásában meg kell állapítania a tárgynegyedévi göngyölített járulékalap havi összegét, és a göngyölített három havi járulékalap után a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig a 18,5 % mértékű társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetnie. Emellett természetesen ki kell számítania a tárgynegyedévi göngyölített szociálishozzájárulásiadó-alap tárgyhavi összegét is, amely után a 13 % mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét teljesítenie kell.
A göngyölített járulékalapot a Tbj. 40. § (2) bekezdése alapján úgy kell meghatározni, hogy:
| • | a tárgyév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig keletkezett személyi jövedelemadó-előleg alapot képező – vagyis adóköteles - átalányban megállapított jövedelem összegéből ki kell vonni a tárgynegyedév előző negyedéveinek járulékalapját, és |
| • | az így kapott negyedévi göngyölített alapot el kell osztani hárommal, ha a negyedév valamennyi hónapjában legalább egy napot biztosítottnak minősült egyéni vállalkozóként. |
A Szocho tv. 6. § (2) bekezdése értelmében ugyanezen elv szerint kell megállapítani a tárgynegyedévi göngyölített szociális hozzájárulási adóalapot is, ha keletkezik személyi jövedelemadó köteles átalányban megállapított jövedelme.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az első két negyedévben még főfoglalkozású egyéni vállalkozóként teljesítette a társadalombiztosítási járulék és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét, és az első két negyedévben nem keletkezett személyi jövedelemadó köteles átalányban megállapított jövedelme, akkor az első két negyedév összesített járulékalapjának és szociálishozzájárulásiadó-alapjának összege valóban eltér egymástól, mivel ez esetben a tárgyhavi járulékalap a minimálbér, a tárgyhavi szociálishozzájárulásiadóalap pedig a minimálbér 112,5 százaléka.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó a harmadik negyedévben már másodfoglalkozású egyéni vállalkozó és a harmadik negyedévben már keletkezik személyi jövedelemadó köteles átalányban keletkezett jövedelme (vagyis göngyölített alapot kell megállapítania a tárgynegyedév hónapjaira), akkor a harmadik negyedév tárgyhónapjaiban a másodfoglalkozású egyéni vállalkozó göngyölített járulékalapjának és göngyölített szociális hozzájárulásiadó-alapjának összege el fog térni egymástól, ha az egyéni vállalkozó az első két negyedévben még főfoglalkozásúnak minősült.
Amennyiben az AT lapok 1. és 35. sorában eltérő számadatokat szerepeltet, és az alkalmazás minősége kódban a 26. biztosítási jogviszonykód szerepel, valóban a következő sárga előjelű, vagyis figyelmeztető hibaüzenetet jeleníti meg a program:
[AT] Ha a foglalkoztatás minősége 26, 36 vagy 38 (és 38 esetén nem üres az [NY] 5-6. sora), és a [AT] dinamikus lapon a biztosításban töltött idő a teljes hónap és a [AT] dinamikus laphoz tartozó [02] dinamikus lapon a biztosítás szüneteltetésére vonatkozó (1-14.) sorok nincsenek kitöltve, akkor az AT-01, AT-02, AT-03 lapok 1. és 35. sor c)mezőben azonos összegnek kell szerepelnie. (Hibakód=<986900/R317>)
Ez az üzenet nem piros előjelű (megakasztó hiba), hanem sárga előjelű, vagyis figyelmeztetés, és az általános szabályokra hívja fel a figyelmet, vagyis arra az esetre, ha például az egyéni vállalkozó az egész adóévben másodfoglalkozású. Ez azt jelenti, hogy ha a kitöltött bevallás ellenőrzésekor csak ez a sárga előjelű általános jellegű figyelmeztetés jelenik meg, de a kitöltő program nem jelez piros hibát (vagyis nincs olyan hibaüzenet, amely előtt piros pötty jelenik meg), akkor az említett eltérő számadatokkal beküldhető a harmadik negyedévi 2458 jelű bevallás.
Az írásbeli tájékoztatásunkban hivatkozott jogszabályok rövidítései:
| • | a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) |
| • | a szociális hozzájárulási adóról szóló 1998. évi LII. törvény (Szocho tv.) |
| • | a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) |
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.