Kérdések:

 
A T1041 (08E) jelű nyomtatvány kitöltésével, különösen a jogviszony sorszámozásával kapcsolatban szeretném a válaszukat kérni:
1./ Határozott időre, pl. 02.15-06.18. időszakra kötött szerződésre februárban, és azután minden hónapban kifizetés történik.
Helyes az alábbi kitöltése a 1041-es nyomtatványnak:
0215-0228. 1.sorszám
0301-0331. 2. sorszám… stb.
0601-0618. 5.sorszám?
2./ Ha az 1. példa szerinti megbízott nem jelenik meg májusban a kitöltés:
0501-0630. Helyes így?
3./ A fenti példákban a megbízott juttatása havonta elérte a minimálbér 30%-át, de az utolsó 3 hónapban nem jelent meg, így viszont a megbízási időszak egészét nézve a juttatás már a 30% alá került. Visszaigényelhető a korábban bevallott, akkor elvileg jogosan levont és befizetett járulék?
4./ A 3. példa megfordítva: Az időszak elején a havi juttatása nem éri el a minimálbér 30%-át, de az időszak végén pl. határidő előtti teljesítés miatt plusz juttatást kap, amivel viszont a teljes időszakot nézve már a 30%-os határ fölé kerül. Önrevíziózni kell azokat az időszakokat, amit az akkor jogosan nem járulékköteles juttatásnak ítéltünk?
5./ A megbízás 1 évre szól, de minden hónapban kifizetés történik. Ilyen esetben a 1041-es bejelentésen a sorszám havonta eggyel növekszik? Ha igen, de a megbízottnak van 2, vagy több, egyidőben futó megbízási szerződése, az így egyre növekvő sorszámmal hogy tudja a NAV követni, hogy a kifizetés és a bejelentés melyik szerződéssel kapcsolatos?
6./ Köthető folyamatos, határidő nélküli megbízási szerződés? Pl. havonta kifizetés történik takarításra, de amikor a megbízott nem teljesítési a feladatot, és nincs időszak, ami alapján a minimálbér 30%-a újra számolható lenne, hogy kell megítélni a biztosított, vagy nem biztosított státuszt. Valamint ilyenkor a sorszámozásból kimarad az a hónap, amikor a megbízott nem végzett munkát?
7./ Mi a helyes eljárás, ha a szerződés tavaly kezdődött, kifizetés is történt, de a minimálbér 30%-a alatti a juttatás, így akkor nem volt biztosított, viszont januárra átnyúlt a szerződés, és a minimálbér változása miatt már biztosítottá válik a megbízott, és nem csak az idei időszakra, hanem a teljes időszakra vizsgálva is?
8./ A kitöltési útmutató VIII. példáját nézve: abban az esetben, ha mindent a teljesítési időszak végén kifizetnek ki, vagyis lesz számfejtése 03.11-én, 03.20-án, 03.31-én. Akkor mikor és milyen sorszámokkal kell bejelenteni? Illetve akkor 03.31-én kell csak bejelenteni? Mi lesz a jogviszony kezdete és vége ez esetben mert a két-két időszak között több, mint egy hét eltelt?
És mi teendő akkor, ha a teljesítési időszakok átlógnak a hónap határokon, pl. a fenti (VIII) példában ez első teljesítési időszak 02.26-03.11 tart, vagy már esetleg tavalyi?
 
NAV válaszai:

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés f) pontja szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek akkor lesznek biztosítottak, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
A rendelkezés második fordulata azért fontos, mert útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a biztosítás elbírálása során mikor kell napokkal kalkulálni. A biztosítás elbírálása során kiemelt jelentősége van a megbízási jogviszony időtartamának, amelyet a megbízási szerződés tartalmának ismeretében lehet megállapítani, és ez alapján eldönteni, hogy az adott megbízási jogviszonyban egy adott időszakra (hónap, törthónap) a minimálbér havi összegének 30 százalékát (teljes hónap esetén) vagy ennek naptári napi összegét (törthónap vagy napi megbízás esetén) kell figyelembe venni a biztosítási jogviszony elbírálásakor.
 
A minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege.
2026. január 1-jétől a minimálbér összege 322 800 forint, ennek 30 százaléka 96 840 forint, azaz naptári napi 3 228 forint.
 
A járulékalapot képező jövedelmet a bevételből a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 47. § (2) bekezdése szerinti adóelőleg- nyilatkozata szerinti költséghányadra figyelemmel kell megállapítani. Ilyen nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg alap számításánál figyelembe venni és egyúttal járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. [Tbj. 27. § (1) bekezdése]
 
A Tbj. 12. § (1) bekezdése szerint a 6. § (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani, figyelemmel a költségnyilatkozatra.
A Tbj. 13. § (2) bekezdése pedig rögzíti, ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
 
Ha a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontja nem lenne megállapítható vagy vitatott lenne, akkor a biztosítás időtartamaként:
 

kell figyelembe venni. [Tbj. 13.§ (2) bekezdés.]
 
A Tbj. 12. § (1) bekezdésének második fordulata, az ún. összeszámítási szabály azt eredményezi, hogy a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban a biztosítási kötelezettséget az egy adott naptári hónapon belül (akár egymást átfedően) fennállt szerződések vonatkozásában nem szerződésenként külön-külön, hanem az egyes szerződéseknek a biztosítási kötelezettség megállapítása szempontjából figyelembe vett, adott naptári hónapra eső naptári napjaira arányosan jutó járulékalapot képező jövedelmek összege és ugyanezen szerződéseknek a biztosítási kötelezettség megállapítása szempontjából figyelembe vett adott naptári hónapba eső napjai száma alapján kell vizsgálni a Tbj. 6. § (1) f) pontja második fordulata tükrében. Az összeszámítási szabály következtében a biztosítás fennállhat az olyan megbízási szerződések alapján is, amelyek esetén önmagában a megbízási szerződésre vizsgálva a biztosítást megalapozó jövedelmi feltételt, az nem keletkeztetne biztosítási jogviszony. Emellett előfordulhat az is, hogy az összeszámítási szabály okán az önmagában biztosítási kötelezettséggel járó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján a biztosítási kötelezettség mégsem áll fenn.
Azt is szükséges kiemelni, hogy az összeszámítási szabály a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok vizsgált naptári hónapra eső naptári napjaira hozhat létre biztosítási jogviszonyt, illetve eredményezheti azokra a biztosítás létre nem jöttét, tehát a több hónapban fennálló jogviszonyok esetében naptári hónaponként külön-külön kell a vizsgálatot az összeszámítási szabály alapján elvégezni és a biztosítottság fennállását az adott naptári hónapra eső időszakra (naptári napokra) elbírálni.
Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni. Az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. E szabály nem alkalmazható akkor, ha a magánszemélyt a foglalkoztató munkaviszonyban, és például megbízási jogviszonyban is foglalkoztatja. Ekkor a biztosítást mindkét jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
 
Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy 2026. január 1-jével a biztosítottak köre kiegészült a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személlyel [Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontja].
Tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be a NAV-nak [Tbj. 4. § 23. pontja].
A tartós megbízási jogviszony alapja a Ptk. szerinti megbízási szerződés.
A tartós megbízási jogviszony szabályainak alkalmazása nem kötelező, akkor sem, ha a megbízási jogviszony huzamosabb ideig fennáll és havonta jelentős összegű kifizetés történik.
A megbízási szerződés alapján munkát végző személy tartós megbízási jogviszonyban történő bejelentése adózói döntés függvénye, továbbra is lehetőség van a „normál” megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazására.
A tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályokat akkor célszerű alkalmazni, ha
· a megbízott több hónapon át folyamatosan végzi a tevékenységét,
· minden hónapban történik kifizetés,
· a megbízási díjból megállapított járulékalapot képező jövedelem havonta eléri a járulékfizetési alsó határt (a minimálbér 30 százalékát).
A magánszemély által fizetendő társadalombiztosítási járulék és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja
· főszabályként a megbízási díjból megállapított és kifizetett jövedelem,
· de havonta legalább a járulékfizetési alsó határ [Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdései, Szocho tv. 1. § (10) bekezdés].
A járulékfizetési alsó határ havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (96.840 forint), naptári napokra annak harmincad része (3.228 forint). Ha a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor a jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő társadalombiztosítási járulék a kifizetőt terheli.
A 08E nyomtatvány kitöltési útmutatójában (Pdf-es formátum esetén 37. oldalon) az alábbiak találhatók:
 
„Bár a sorszám bevezetésének elsődleges célja az azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszonyok elkülönítése, javasoljuk annak alkalmazását összehangolni a ’08-as járulékbevalláson is használt sorszámozással, amivel – felmenő rendszerben – később biztosítható a bejelentésben és a bevallásban a jogviszonyok egyértelmű összerendelése mind az adózók, mind a NAV nyilvántartásaiban.”
A jogviszony sorszám egy legfeljebb 4 jegyből álló szám. A sorszám formátuma legfeljebb négyjegyű, pozitív egész szám adható meg – nulla kivételével -, vezető nullák alkalmazása nélkül. Ennek megfelelően például az 1, 11, 111 vagy 1111 értékek elfogadhatók, míg negatív szám, így például a -1, vagy a nullával kezdődő számok, mint például a 007-t, vagy a nulla, nem megengedett.
 
Az előzőekben foglaltakra figyelemmel a beadványában megfogalmazott kérdéseire az alábbi válaszokat adjuk, azt vélelmezve, hogy a foglalkoztató nem alkalmazza a tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó előírásokat. Felhívjuk arra is a figyelmét, hogy a jövedelemként meghatározott juttatásból biztosított magánszemély esetén a 15 százalék személyijövedelemadó-előleg mellett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni. A kifizetőt pedig 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.
 1. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
Normál megbízási jogviszonyban, ugyanazon megbízott vonatkozásában elfogadható az a gyakorlat is, hogy például határozott időre, pl. 02.15-06.18. időszakra kötött szerződés (vagyis egy keretszerződés) esetén, ha havonta történik kifizetés, akkor legkésőbb az adott kifizetéshez kapcsolódó biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon az alábbiak szerint kellene, hogy történjen a 08E (T1041-es) nyomtatványon a biztosítotti bejelentés:
2026. február 15-től február 28-ig terjedő jogviszony 1-es sorszámot kapja, a március 1-jétől
március 31-ig terjedő jogviszony már a 2-es sorszámot … a június 1-jétől június 30-ig terjedő jogviszony már az 5. sorszámot kapja.
 
Beadványában 2. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz: Mindenekelőtt felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. §-a szerinti szerződési szabadság elvéből kifolyólag a felek szabadon határozhatják meg a szerződés tartalmát.
Egy adott ügylet, szerződés adójogi következményeit azonban az adóhatóságnak csak az ügylettel összefüggő teljes körű információk, dokumentumok, illetve az ügy összes körülményének ismeretében, egy esetleges ellenőrzés keretében lenne lehetősége pontosan meghatározni.
A megbízási szerződés alapvető szabályait a Ptk. Hatodik Könyv XVI. cím XXXIX. fejezete határozza meg.
A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott köteles főszabály szerint a megbízó utasításait követni. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak a tevékenységével arányos részét követelheti.
 
A 08E (T1041) nyomtatványon történő biztosítotti bejelentés nem feltétlenül függ a megbízott jelenlététől. Azt kell vizsgálni, hogy a felek között május 1. és június 30. között fennállt-e a szerződés, továbbá a juttatás milyen időszakra vonatkozik.
 
A 08E (T1041) nyomtatvány kitöltési útmutatója az alábbi példákat tartalmazza:
Példa:
A felek megbízási keretszerződést kötnek 2026. január 1-jétől 2026. június 30-ig terjedő időszakra 1.800.000 Ft díjazás ellenében. A megbízott 10 százalék költséghányad érvényesítéséről nyilatkozik a kifizető felé. A díjazás kifizetése az egyes részfeladatok teljesítését követően havi rendszerességgel esedékes, 6 egyenlő részletben. Az első kifizetés 2026. január 31-én történik, a teljesítésigazolást követően.
 
1. Biztosítási kötelezettség meghatározása 2026 januárra:
Bevétel 300.000 Ft, költség 10 %, jövedelem: 300.000-30.000= 270.000 Ft
Tárgyhavi minimálbér: 322.800 Ft, melynek 30%-a: 96.840 Ft
Tekintettel arra, hogy az adóelőleg alapja, vagyis a járulékalapot képező jövedelem több, mint a minimálbér 30%-a, ezért a biztosítási kötelezettség fennáll, vagyis a foglalkoztatónak a magánszemélyt be kell jelentenie biztosítottként 2026. január 1-jétől 2026. január 31-ig terjedő időszakra.
 
2. Biztosítási kötelezettség meghatározása 2026. februárra:
A megbízott valamely ok miatt nem teljesítette az adott hónapra vállalt részfeladatot (ez az információ 2026. február 28-án, az esedékes díj kifizetésekor áll csak rendelkezésre), ezért részére nem történik kifizetés. Ebből adódóan bár a felek között a keretszerződés továbbra is fennáll, azt nem mondta fel egyik fél sem, de a biztosítási jogviszony nem jön létre.
 
3. Biztosítási kötelezettség meghatározása 2026. márciusra:
Bevétel 300.000 Ft, költség 10 %, jövedelem: 300.000-30.000= 270.000 Ft
Tárgyhavi minimálbér: 322.800 Ft, melynek 30%-a: 96.840 Ft
A jövedelem kifizetésekor (március 31-én) az előző kifizetéstől eltelt időszakot, vagyis a 2026. február 1-jétől 2026. március 31-ig terjedő időszakot kell vizsgálni. Tekintettel arra, hogy az adóelőleg alapja, vagyis a járulékalapot képező jövedelem több, mint a két hónapra jutó minimálbér 30%-a, ezért a biztosítási kötelezettség utólag létrejön februárra is, vagyis a foglalkoztatónak a magánszemélyt be kell jelentenie biztosítottként 2026. február 1-jétől 2026. március 31-ig terjedő időszakra.
 
4. 2026. április, május és június vonatkozásában hasonlóan a 2026. januárnál leírtakhoz történik a teljesítés és ahhoz kapcsolódóan a díjazás kifizetése. A biztosítási kötelezettség elbírálása szintén havonta utólag, csak az adott hónap vonatkozásában lehetséges, vagyis a foglalkoztatónak az adott hónapra vonatkozó díjazás kifizetését követően, külön-külön kell a magánszemélyt biztosítottként bejelentenie az adatlapon.
 
A felek között tehát a keretszerződés folyamatosan fennáll, de arra tekintettel csak akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha a jövedelmi feltétel is teljesül.
 
Beadványában 3. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
Beadványa szerint egy megbízott részére havonta történt juttatás, amely havonta elérte a minimálbér 30%-át.  Az utolsó 3 hónapban nem jelent meg, vélelmezhetően erre az időszakra nem kapott juttatást.
Több hónapig fennálló szerződés esetében naptári hónaponként külön-külön kell a vizsgálatot elvégezni, hogy létrejön-e a biztosítotti jogviszony.
Mivel többször történik kifizetés, így nem a megbízási időszak egészére kell vizsgálni, hogy a juttatás eléri-e a minimálbér 30%-át.
 
Beadványában 4. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
Beadványa szerint megbízási időszak elején a havi juttatás nem éri el a minimálbér 30%-át, de az időszak végén pl. határidő előtti teljesítés miatt plusz juttatást kap a magánszemély, amivel viszont a teljes időszakot nézve már a 30%-os határ fölé kerül.
Amennyiben a megbízási időszak kezdetén adott hónapokban csak az adott hónapra ténylegesen kifizetett juttatásra volt jogosult a magánszemély, akkor az utólag adott plusz juttatás nem érinti az előző hónapok megítélését.
 
Beadványában 5. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
Beadványa szerint egy megbízás 1 évre szól, de minden hónapban kifizetés történik. Ilyen esetben a 08E, T1041-es bejelentésen a sorszám havonta eggyel növelhető. (Az 1. sorszámú kérdésre adott válasznál látható.)
Ha a megbízottnak lenne 2, vagy több, egyidőben futó megbízási szerződése, akkor az egyes biztosítotti jogviszonyokat az eltérő sorszám, illetve a biztosítotti jogviszony kezdete és vége dátum alapján lehet azonosítani. Bár a sorszám bevezetésének elsődleges célja az azonos kezdetű és jogviszonykódú jogviszonyok elkülönítése, javasoljuk annak alkalmazását összehangolni a ’08-as járulékbevalláson is használt sorszámozással, amivel – felmenő rendszerben – később biztosítható a bejelentésben és a bevallásban a jogviszonyok egyértelmű összerendelése mind az adózók, mind a NAV nyilvántartásaiban.
Felhívjuk arra is a figyelmét, hogy egy megbízási keretszerződés esetén több egymást követő biztosítotti jogviszonyos időszak is keletkezhet, ha ugyanazon szerződés vonatkozásában többször történik kifizetés. Párhuzamosan fennálló szerződések esetén a kifizetőnek kell elkülönített nyilvántartást vezetnie arról, hogy mely szerződésre tekintettel, mely időponttal, milyen összegű kifizetés történt.
Az adóhatóság pedig csak esetleges ellenőrzés alkalmával tudja megállapítani, hogy adott szerződés alapján történt kifizetések kapcsán helyesen történt-e meg a biztosítotti jogviszony elbírálása és az adó-, illetve járulékkötelezettség megfelelően lett-e meghatározva.
 
Beadványában 6. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
A Ptk. 6:59. §-a szerinti szerződési szabadság elvéből kifolyólag a felek szabadon határozhatják meg a szerződés tartalmát.
A szerződéses jogviszonyból következő egymás közötti elszámolással kapcsolatos igény, polgári jogi igény, tehát azt, hogy felek között létrejött szerződés alapján milyen módon számolnak el egymással kizárólag a felek szerződéses akaratán múlik, vagyis a szerződéssel kapcsolatos jogsegély nyújtására a fentiek értelmében az adóhatóságnak nem áll módjában.
Több hónapig fennálló szerződés esetében, ha havonta történik kifizetés, akkor naptári hónaponként külön-külön kell a vizsgálatot elvégezni, hogy létrejön-e a biztosítotti jogviszony. Jogviszony sorszámozással kapcsolatban részletes információkat az 1. kérdésre adott válasznál talál.
 
Beadványában 7. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
Egy megbízási keretszerződés esetén, amely egyik adóévről átnyúlik a másik adóévre több egymást követő biztosítotti jogviszonyos időszak is keletkezhet, ha ugyanazon szerződés vonatkozásában többször történik kifizetés. Több hónapig fennálló szerződés esetében, ha havonta történik kifizetés, akkor naptári hónaponként külön-külön kell a vizsgálatot elvégezni, hogy létrejön-e a biztosítotti jogviszony.
Amennyiben például január 5-én került sor a december 1-jétől december 31-ig terjedő időszak vonatkozásában a díjazás kifizetésére. Akkor január 5-én kell elbírálni, hogy a juttatás járulékalapot képez-e. Ekkor a tárgyhó első napján érvényes minimálbér, vagyis a 2025. decemberére vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani, hogy a juttatás járulékalapot képez-e.
 
Ha pedig például egy kifizető egy megbízási szerződésre tekintettel 2025. december 16-tól 2026 január 4-ig terjedő időszakra vonatkoztatva juttat 2026. január 4-én 60 000 forint jövedelmet, akkor az egy napra eső jövedelem 60 000/ 20, azaz 3 000 forint. 2025. évben a minimálbér 290 800 forint volt, ennek 30 %-a 87 240 forint volt, harmincad része pedig 2 908 forint. 2026. január 1-jétől a minimálbér összege 322 800 forint, ennek 30 százaléka 96 840 forint, azaz naptári napi 3 228 forint.
Ez azt is jelenti, hogy a 2025. december 16-tól december 31-ig terjedő időszakra biztosítottá válik a magánszemély.
Ha pedig ugyanazon kifizetőtől megbízási jogviszonyra tekintettel januárra vonatkoztatva nem kap további díjazást a magánszemély, akkor 2026. január 1-jétől január 4-ig terjedő időszakra vonatkoztatva nem válik biztosítottá a magánszemély.
 
Az e pontban, az előzőleg ismertetett példánál maradva, ha utólag 2025. december 1-től 10-ig terjedő időszakra ugyanazon megbízott ugyanazon kifizetőtől még szerezne 2026. január 20-án 20 000 forint jövedelmet, akkor ezt az összeszámítási szabály miatt a 2025. december 16-tól december 31-ig terjedő időszakra eső jövedelemmel, vagyis 60 000 forint/20 x 16, azaz 48 000 forinttal össze kell adni, így 68 000 forint lesz a december hónapban megszerzett jövedelem.
Így azonban nem képez összeségében a decemberi juttatás járulékalapot, mivel 26 napra (december 1-től 10-ig, majd december 16-tól december 31-ig) 26 x 2 908 forint, azaz 75 608 forint lenne az a juttatás, ami már járulékalapot képezne. Ez azt is jelentené, hogy ezen utólag adott juttatás miatt a korábban 2025. december 16-tól december 31-ig biztosítottként bejelentett magánszemély jogviszonyát törölni kellene, továbbá a ’08-as bevallás önellenőrzése válhat szükségessé.
 
Beadványában 8. sorszámmal jelölt kérdésére a válasz:
 
A 08E (T1041) nyomtatvány kitöltési útmutatója az alábbi VII. számmal jelzett példát tartalmazza:
„Ugyanazzal a megbízóval a magánszemély megbízási szerződéseket köt 2026. március 2-11. között 33.000 forint, 2026. március 19-20. között 10.000 forint, 2026. március 30-31. között 10.000 forint megbízási díjért. A díjazások kifizetésére 2026. március 31-én került sor. A megbízott a 10 százalékos költséghányad alkalmazását választotta.
A megbízott a 2026. március 11-ei kifizetés okán még nem vált biztosítottá. A március 31-ei kifizetéskor az egész hónapot vizsgálni kell. A megbízott az összeszámítási szabály miatt mind a három megbízási jogviszony vonatkozásában biztosítottá válik, így a bejelentést a március 31-én vagy az azt követő napon teljesíteni kell.”
Az idézett példa szerinti esetben, ha a 2026. március 2-11-ig terjedő (10 napos) megbízási szerződésre tekintettel történne március 11-én 30 000 Ft jövedelem juttatása, akkor az még nem képezne járulékalapot (10 x 3 228 forint, azaz 32 280 forint lenne a járulékalap), így biztosítottként sem kellene bejelenteni a magánszemélyt.
2026. március 19-20-ig terjedő, illetve a 2026. március 30-31-ig terjedő időszakra a példa szerint 9 000 - 9 000 Ft jövedelem juttatása történik.
Ha március 20-án már juttatásra kerülne 9 000 forint, akkor márciusban ugyanazon megbízó és megbízott között 39 000 forint jövedelem kerülne juttatásra összesen 12 napra, ami már járulékalapot képezne (12 x 3 228 forint 38 736 forinttól már járulékalapot képező jövedelemről van szó). Ez azt jelenti, hogy ezt a magánszemélyt biztosítottként március 20-án vagy legkésőbb az azt követő napon be kell jelenteni az alábbiak szerint:
2026.03.02- 03.11-ig a jogviszony sorszám 1,
2026.03.19- 03.20-ig a jogviszony sorszám 2.
A példa szerinti esetben még a 2026.03.30- 03.31-ig tartó megbízási szerződés alapján történik kifizetés márciusban, 14 napra összesen 48 000 forint juttatásban részesült a magánszemély, 14 x 3 228, azaz 45 192 forinttól már járulékalapot képez a juttatás, tájékoztató levelünk elején ismertetett összeszámítási szabályra is figyelemmel, ami azt jelenti, hogy ezt a magánszemélyt biztosítottként március 31-én vagy legkésőbb az azt követő napon be kell jelenteni az alábbiak szerint:
2026.03.30- 03.31-ig a jogviszony sorszám 3.
Abban az esetben, ha 2026. február 26-tól március 11-ig terjedő időszakra vonatkozna a díjazás és március 11-én kerülne sor annak kifizetésére, és a 14 napra 48 000 forint juttatásban részesülne akkor szintén járulékalapot képezne a juttatás, ami azt jelenti, hogy ezt a magánszemélyt biztosítottként március 11-én vagy legkésőbb az azt követő napon be kell jelenteni az alábbiak szerint:
2026.02.26-tól- 03.11-ig a jogviszony sorszám: 1.